Két szív és két lélek;
Eggyéolvad vagy elveszítlek téged.
A szánk s két pár kezünk;
Összefonódik s mi újra egy pár leszünk.

A jó napoknak régen vége,
Meghalni vagy menekülni kéne;
Visszahozni őket oly nehéz!
S időnk erre oly kevés!

Egy hónap! vagy annyi sem talán;
Ha elveszítlek: e szó maga a halál.
Két-három hét, s vége az évnek;
S az érzelem mindkettőnkből kiveszik végleg.

Kellek-e még neked vagy sem?
A választ erre Te mondd meg!
Ha nem: szakítsunk és vége;
Ha igen: Én mindörökké élek!

Ki tudja mi vár ránk ha szakítunk édes;
Mi már ismerjük egymást: legyen Miénk az Élet!