Tegnap este megtartottuk a szokásos nőnapi szerenádot. Mivel elég sokáig ment a huzavona a zene körül, ezért nem sikerült együttest szerezni, egy gitárossal énekeltük el a 12+1 számot. Máté nagyon jól játszott, és annak ellenére is sikerült összehangolódnunk, hogy hétfőn kezdtük el a közös próbákat.

A brigád: fiatal, nem valami túlképzett társaság. Sok elsőst az isten sem tudja mi hozott ide. Vagy a felsőbbéves túlerő vagy a csajozás lehetősége, passz, lényegtelen. Az öregek a megszokott társaság: Fütyi, Király, Ihász, Lebocz, Bivalyka, Meleg Laci, Kovács Zoli, Lázár Andris, Ossik, Teddy, Németh Zsolti, visszatalált erre a 3/4 órára Kropf és Szabó Feri, na meg persze Tomi(öcsém) és jómagam. Külsősök közül Fister és Pálinkás Csabi (öcsém osztálytársa) tisztelte meg a bandát.

Maga a kornyika jól sikerült, főleg h két számmal a vége előtt jelentettem be a 13. számot...Éjjel érkezem, eloltott gyertyákkal.
A lányok megőrültek értünk :P szerencsére személyi baleset nem történt, senki sem esett ki az ablakon.

És a feketeleves:miután nem sikerült zenekart szerezni, nagy nehezen belementem a gépzenébe, és retro party lett megrendelve a felelős személynél (nem fogok nevet írni, mindenki tudja ki a felelős), amiből "retro" disco lett. Azért a " " mivel amikor én bementem akkor éppen sterbinszki ment, ami nem éppen sláger. Miután sok egyéb másban is voltak különbözések, sok sikert kívánok a jövő évi szerenádhoz a JAK lakóinak.

Sajnos kiesett egy nagyon fontos, nagyon húzó hang: Uzsi-Szan.

Azt hiszem mindenki megérti, most már én is beláttam: a fiatalok nem tisztelik a tradíciókat, semmit sem jelent nekik ez a szó. Én pedig belefáradtam, 4 éve küzdök ez ellen. Dorgai mester előbb beadta a derekát. Nekem már nem érdekem ez az egész, régebben nagyon jókat mulattunk, de én maradi ember vagyok, leragadtam zeneügyileg a múlt században, és nem vagyok hajlandó módosítani. Fogynak az alapszámok, és a pluszok sem elég jók már. Mikor kitaláltuk őket, akkor még mindenkinek ment. Most már senkinek. A kopaszok nem ismerik a dalokat, ami régebben még az alap kultúrához tartozott, ők már piálás közben is a tucc-tucc-teistuccmegénistudok zenéjüket hallgatják.

Na, de nem a fiatalság szídása itt a tét, mivel voltak közöttük kiemelkedő szereplések.

Külön dicséretet érdemel a kollégium részéről: Ossik, Király, Uzsi, és mivel a lányoknak tetszett a disco, Ihász.

Amit sértőnek találtam, az a sok tuccer majom viselkedése volt, akik ott álltak szerenád előtt a lánykollnál, nem jöttek oda közénk, beszólogattak, de amikor be kellett menni, akkor ők voltak az elsők és belekötöttek még a gitárosunkba is. Szállnának bele az ürbe ami a fejükben tátong.

Szerenád téma lezárva, eltemetve.

REST IN PEACE!